Keith szemszöge
- Ez tényleg több, mint amit remélni mertem...Öm, Katherine, át tudsz menni, öö, "odaát"?
- Ez tényleg több, mint amit remélni mertem...Öm, Katherine, át tudsz menni, öö, "odaát"?
3 posters
Északi Erdő
Sephtona/Freiellla- Hozzászólások száma : 188
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 01.
Age : 27
Tartózkodási hely : A monitor előtt
Eper- Hozzászólások száma : 335
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 02.
*Katherine szemszöge*
-Ezt hogy érted? Odaátra mármint át a falon, vagy át a szellemvilágba? Mármint a menybe vagy a pokolba? Nos ami azt illeti, mikor meghaltam egy rétre kerültem. Fák, virágok, állatok de legfőképpen emberek, szellemek közé. A szellemek egy hídnál álltak, asszem át akartak menni a hídon, a többségük át is ment rajta. Egyesek meg, nos ők csak ott bojongtak, nem akartak átmenni. Én megpróbáltam átkelni a hídon, de félúton megálltam. Nem mertem továbbmenni, inkább elszaladtam. Aztán újra itt kötöttem ki... De az a híd a szellemvilág kapuja volt, a lelkek hídja asszem, ahol át megy minden halott hacsak nincs még dolga a földön.*Mesélte lelkesen.*-De ennyi. Többre sajnos nem emlékszem, úgyhogy témát is válthatnánk. Például most mi lesz? Mert van egy-két probléma a fogadóban. A többiek éppen most akarják elintézni őket. Tudod egy gyilkos démon kószál a fogadóban és valószínűleg minden embert meg fog ölni akit csak talál a fogadóban...
-Ezt hogy érted? Odaátra mármint át a falon, vagy át a szellemvilágba? Mármint a menybe vagy a pokolba? Nos ami azt illeti, mikor meghaltam egy rétre kerültem. Fák, virágok, állatok de legfőképpen emberek, szellemek közé. A szellemek egy hídnál álltak, asszem át akartak menni a hídon, a többségük át is ment rajta. Egyesek meg, nos ők csak ott bojongtak, nem akartak átmenni. Én megpróbáltam átkelni a hídon, de félúton megálltam. Nem mertem továbbmenni, inkább elszaladtam. Aztán újra itt kötöttem ki... De az a híd a szellemvilág kapuja volt, a lelkek hídja asszem, ahol át megy minden halott hacsak nincs még dolga a földön.*Mesélte lelkesen.*-De ennyi. Többre sajnos nem emlékszem, úgyhogy témát is válthatnánk. Például most mi lesz? Mert van egy-két probléma a fogadóban. A többiek éppen most akarják elintézni őket. Tudod egy gyilkos démon kószál a fogadóban és valószínűleg minden embert meg fog ölni akit csak talál a fogadóban...
A hozzászólást Eper összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Nov. 15, 2011 4:58 am-kor.
Sephtona/Freiellla- Hozzászólások száma : 188
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 01.
Age : 27
Tartózkodási hely : A monitor előtt
/És ezt te honnan tudod, Eper? Nem voltak ott a karaktereid mikor történt, szóval kérlek, javítsd olyanra amiben nem gyanúsítod Heliast/
Eper- Hozzászólások száma : 335
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 02.
/Javítottam, elnézést érte, így már jó? 
/
/
Sephtona/Freiellla- Hozzászólások száma : 188
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 01.
Age : 27
Tartózkodási hely : A monitor előtt
/ Köszönöm 
/
Keith szemszöge
- Istenek az égben, egy démon?! Azt hittem már kihaltak, de úgy látszik nincs szerencsénk. Meg kéne keresni a többieket, vagy valami tervet kovácsolni, de először is: itt van még az a nagy, bolhás dög?
/Keith szemszöge
- Istenek az égben, egy démon?! Azt hittem már kihaltak, de úgy látszik nincs szerencsénk. Meg kéne keresni a többieket, vagy valami tervet kovácsolni, de először is: itt van még az a nagy, bolhás dög?
Eper- Hozzászólások száma : 335
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 02.
/Nah azé
/*Katherine szemszöge*
-Héé, ő nem egy bolhás dög!*Háborodott fel az állat megszólítása hallatán majd hirtelen elmosolyodott.*-Amúgy itt kell lennie....nézzük csak, hogy hol...
*Mondta majd fölállt és körbejárta a helységet. Végül kinyitotta a konyha ajtaját és nagy meglepetésre a vérfarkas elő rontott onnan és szinte letámadta a szellemet, mert a lány már a földön ült.*
-Hé..hé, jó hagyd abba! Én is örülök, hogy látlak.*Mondta nevetve miközben az megnyalta őt.*
-Elnézést, csak annyira jó, hogy újra látlak és, hogy végre van társaságom is. Tudod már meggyógúltam de nem szívesen megyek vissza a falkához( már ha még van falkám)inkább itt vagyok azzal a manóval...Megváltozott a szagod, de nagyon.
-Hát most már szellem vagyok, vagy...vagy legalábbis nem félvámpír...
-Aha. Nos annak az embernek ugyan olyan a szaga, mérföldekről fölismerhető, de ezt muszály megtennem akkor vele is...
*Intett a fiú felé majd gyorsan nekiiramodott és letámadta őt. Valószínűleg leteperte a földre és elkezdte nyaldosni.*
Sephtona/Freiellla- Hozzászólások száma : 188
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 01.
Age : 27
Tartózkodási hely : A monitor előtt
Keith szemszöge
* Egyik pillanatban még zsebre tett kézzel álldogált, a másikban maga alá temette egy hatalmas kutya. És még össze is nyálazta. Keith nem bírta megállni, elnevette magát, majd megvakargatta a vérfarkas hátát. *
- Jól van, én is örülök neked, ami egy kicsit számomra is meglepő, de azért ne essünk túlzásba, szállj le rólam, oké? * kérdezte Keith, de szavait meghazudtolva vigyorogva nézett az állatra. *
* Egyik pillanatban még zsebre tett kézzel álldogált, a másikban maga alá temette egy hatalmas kutya. És még össze is nyálazta. Keith nem bírta megállni, elnevette magát, majd megvakargatta a vérfarkas hátát. *
- Jól van, én is örülök neked, ami egy kicsit számomra is meglepő, de azért ne essünk túlzásba, szállj le rólam, oké? * kérdezte Keith, de szavait meghazudtolva vigyorogva nézett az állatra. *
Eper- Hozzászólások száma : 335
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 02.
*Katherine szemszöge*
-Áh, emberek...*Morogta a vérfarkas miközben leszállt az emberről és letelepedett a kandalló elé.*-Nah de mit kerestek itt, valami kis szerelmi randevú?
-MI?Dehogy!*Vágta rá gyorsan a választ Katherine szégyenében mosolyogva.*-Mi nem is...hát tudod, mi nem vagyunk azok akiknek gondolsz minket, nem...
-Jó, jó értem én. Viszont hogy te most szégyenedben vagy attól pirultál el, hogy igazat gondolok? Tán szerelmes vagy mégis? Mindegy... Váltsunk témát ha már úgysem akarjátok bevallani, hogy van köztetek valami kémia...
-De mondom, hogy ez...*Toppantott egyet a lábával Katherine, hogy csakis igaza van.*-Vagy tán igen?
-Áh, emberek...*Morogta a vérfarkas miközben leszállt az emberről és letelepedett a kandalló elé.*-Nah de mit kerestek itt, valami kis szerelmi randevú?
-MI?Dehogy!*Vágta rá gyorsan a választ Katherine szégyenében mosolyogva.*-Mi nem is...hát tudod, mi nem vagyunk azok akiknek gondolsz minket, nem...
-Jó, jó értem én. Viszont hogy te most szégyenedben vagy attól pirultál el, hogy igazat gondolok? Tán szerelmes vagy mégis? Mindegy... Váltsunk témát ha már úgysem akarjátok bevallani, hogy van köztetek valami kémia...
-De mondom, hogy ez...*Toppantott egyet a lábával Katherine, hogy csakis igaza van.*-Vagy tán igen?
Sephtona/Freiellla- Hozzászólások száma : 188
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 01.
Age : 27
Tartózkodási hely : A monitor előtt
Keith szemszöge
- Vérfarkas, ha nagyvonalúak vagyunk, nevezhetünk a barátunknak, de azért ne üsd bele az orrodat mindenbe, rendben? Katherine és az én ügyem...nevezhetem így? * kérdezte a férfi, majd inkább sietve folytatta. * Szóval, ha van köztünk kémia, ha nincs, neked ahhoz nem sok közöd van.
- Vérfarkas, ha nagyvonalúak vagyunk, nevezhetünk a barátunknak, de azért ne üsd bele az orrodat mindenbe, rendben? Katherine és az én ügyem...nevezhetem így? * kérdezte a férfi, majd inkább sietve folytatta. * Szóval, ha van köztünk kémia, ha nincs, neked ahhoz nem sok közöd van.
Eper- Hozzászólások száma : 335
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 02.
*Katherine szemszöge*
-Hűha valaki kezd nagyon méregbe gurulni...Emberek, olyan szeszélyesek vagytok, mégis annyira kiszámíthatóak. Rövid, sivár életűek mégis vannak dolgok amiknek őrültök, vagy nem...*Mondta a vérfarkas mintha csak magának beszélne.-Jó lehet nincs közöm hozzá, de jók az érzékszerveim az ilyesmik megfigyeléséhez. Például azt is látom rajtatok, hogy...
-Jó, abbahagyhatod az előadást.*Szakította félve Katherine.*-Inkább térjünk a lényegre. A fogadóban van egy kis probléma, tudsz valamit róla?
-Arra a démon ügyre gondolsz? Persze! Az egész falka tud róla, már messziről lehet érezni azt a bűz, és azt a gonosz aurát amit a teremtmény áraszt magából. Azért a falka még messzebbre megy a fogadótól. A vezérünk megállapította, hogy nagyon veszélyes meg ilyenek...Tudjátok egy szörny megérzi a másik szörny jelenlétét több méteres körzetből is, így tudunk róla. Azt is tudjuk, hogy van egy vámpír és egy sárkány is ott. Elvégre vérfarkas, démon, sárkány, vámpír mind szörny.
-Hűha valaki kezd nagyon méregbe gurulni...Emberek, olyan szeszélyesek vagytok, mégis annyira kiszámíthatóak. Rövid, sivár életűek mégis vannak dolgok amiknek őrültök, vagy nem...*Mondta a vérfarkas mintha csak magának beszélne.-Jó lehet nincs közöm hozzá, de jók az érzékszerveim az ilyesmik megfigyeléséhez. Például azt is látom rajtatok, hogy...
-Jó, abbahagyhatod az előadást.*Szakította félve Katherine.*-Inkább térjünk a lényegre. A fogadóban van egy kis probléma, tudsz valamit róla?
-Arra a démon ügyre gondolsz? Persze! Az egész falka tud róla, már messziről lehet érezni azt a bűz, és azt a gonosz aurát amit a teremtmény áraszt magából. Azért a falka még messzebbre megy a fogadótól. A vezérünk megállapította, hogy nagyon veszélyes meg ilyenek...Tudjátok egy szörny megérzi a másik szörny jelenlétét több méteres körzetből is, így tudunk róla. Azt is tudjuk, hogy van egy vámpír és egy sárkány is ott. Elvégre vérfarkas, démon, sárkány, vámpír mind szörny.
Sephtona/Freiellla- Hozzászólások száma : 188
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 01.
Age : 27
Tartózkodási hely : A monitor előtt
Arleth szemszöge
* Arleth hamar elérte Oak Elven átjáróját, majd habozás nélkül átlovagolt az örök éj és örök ősz városrészébe, a falevél és félhold közötti fákon. Átmenet közben tündeszavakat motyogott, mire (csak tündéknek láthatóan) kékes fény villant, az ágak megközelítették egymást és kapuként bezárultak mögötte. A kapu olyan részein, ahol át lehetett volna jutni a nagyobb lyukaknak köszönhetően, kék, mágikus réteg keletkezett. Ha ezeken valaki át akar jutni, elfelejti, hogy miért is jött oda és inkább hazamegy. Jelszó nélkül még egy tündével is ez történt volna. Arleth szeme hamar megszokta a sötétséget, amit az örök éjszakának köszönhetett (hiszen mikor elhagyta a fogadót már közeledett a hajnal), és a házak között lovagolt, Najlihr-ét keresve. Néha egy-egy térre is bejutott - ahol kevés volt a világítás a tündék macskaszerű látása miatt -, megdöbbenve tapasztalta, hogy milyen sok tünde lakik errefelé. Mind felkapta a fejét, amikor meghallották a patadobogást, de arcát eltakaró csuklyájának köszönhetően csak ruháját láthatták, amiből csak azt szűrhették le, hogy nő. A tündék mind gyönyörűek voltak, néhányuk félelmetesen is az. A legdöbbenetesebb az volt, hogy némelyikük külseje annyira eltért az emberekétől... *
~ A tündék csak annyira rokonaik az embereknek, mint a sárkányok az állatoknak... ~
* Az egyik bíborhajú tündelány testét például pillangók borították, ruhaformát adva rá. Csak térde, sípcsontja, talpai, karjai és arca látszott ki a különleges ruhakölteményből. A pillangók ráadásul éltek, néha egyikük-másikuk elszállt, ám a tündelány körül több pillangó is készenlétben szálldogált, hogy átvegyék elszállt testvérük helyét. A pillangó ruhájú/bőrű (Arleth nem tudta eldönteni, mik is a pillangók) lány olyan hatalmas botot tartott, mint ő maga, tetejébe pedig bíborszínű gömböt raktak. A botból különleges fény jött, nyilván azt használta varázslathoz. Sok ehhez a lányhoz hasonló volt még, de Arlethnek nem volt ideje mindegyiküket megnézni. Sikerült rátalálnia Najlihr házához vezető ösvényre, majd pár perc múlva elérte a házat is. Bentről nem szűrődött ki fény. Arleth leszállt Zephyrin-ről, majd hátradobta a csuklyáját. Haja még vörös volt, ami nagyon idegesítette. Paradicsomnak érezte magát. Bekopogott Najlihr ajtaján, de az ajtót nem nyitották ki, invitáló választ sem kapott. Benyitott, majd lassan körbesétálta a lány nappaliját. Végül leült a kanapéra, de rögtön fel is pattant, mivel ráült valami keményre. Kézbe vette azt a valamit és megdöbbent, amikor egy gyémánt tiarával találta szemben magát. A drága ékszeren világított a vörös rubinkő. Arleth óvatosan letette a tiarát, félt, hogy eltöri az iszonyatosan drága holmit. A tiara alatt lévő fehér, szintén rubinokkal díszített ruha még jobban meglepte. A ruha felsőrészét szinte teljesen beborították a kövek, de azért látszódott, hogy eredetileg fehér volt, pántnélküli. A ruha szoknyarésze rengeteg alsószoknyából állt, emiatt krinolinosnak tűnt, pedig nem volt az. A szoknya anyaga a legfinomabb selyem volt, amit valaha is tapintott. Hátul, és a két oldalán tüllréteg fedte, amin kisebb és kevesebb rubinkő csillant, mint a felsőrészen, de ez így volt szép. A ruha szegélyeit vékony, éppen csak látszódó csipke borította. Alján hímzésminták voltak. A leggyönyörűbb ruha volt, amit valaha látott. Járt hozzá egy rubinvörös cipő, kesztyű, és szintén rubinos ékszerek, meg egy fátyol, amit egy rubintos csattal lehetett hajban rögzíteni, és ami nemcsak földig ért, de legalább jó három méter hosszú volt. Egyértelműen esküvői ruha. *
~ Najlihr férjhez megy??? ~
* Ám hamar megpillantotta a ruha melletti cetlit, aminek elolvasása után a fátyol és a cetli is kihullott kezéből, ő maga pedig falfehéren nézte a leeső cetlit. *
/Hamarosan folytatom/
http://wedwebtalks.com/wp-content/uploads/2011/08/v-neck-ball-gown-wedding-dress.jpg - ilyennek képzelem az alapruhát, tetején rubinkövekkel (körülbelül kisbaba ökölnyi méretűek, amik szinte teljesen fedik a felsőrészt), a szoknyarész hátulján és két oldalán ugye a tüllrészekkel, amin szintén rubinok vannak, de kissé kevésbé elszórtabban (körülbelül ujjnyi méretűek) és a csipkeszegély. Remélem el lehet képzelni
* Arleth hamar elérte Oak Elven átjáróját, majd habozás nélkül átlovagolt az örök éj és örök ősz városrészébe, a falevél és félhold közötti fákon. Átmenet közben tündeszavakat motyogott, mire (csak tündéknek láthatóan) kékes fény villant, az ágak megközelítették egymást és kapuként bezárultak mögötte. A kapu olyan részein, ahol át lehetett volna jutni a nagyobb lyukaknak köszönhetően, kék, mágikus réteg keletkezett. Ha ezeken valaki át akar jutni, elfelejti, hogy miért is jött oda és inkább hazamegy. Jelszó nélkül még egy tündével is ez történt volna. Arleth szeme hamar megszokta a sötétséget, amit az örök éjszakának köszönhetett (hiszen mikor elhagyta a fogadót már közeledett a hajnal), és a házak között lovagolt, Najlihr-ét keresve. Néha egy-egy térre is bejutott - ahol kevés volt a világítás a tündék macskaszerű látása miatt -, megdöbbenve tapasztalta, hogy milyen sok tünde lakik errefelé. Mind felkapta a fejét, amikor meghallották a patadobogást, de arcát eltakaró csuklyájának köszönhetően csak ruháját láthatták, amiből csak azt szűrhették le, hogy nő. A tündék mind gyönyörűek voltak, néhányuk félelmetesen is az. A legdöbbenetesebb az volt, hogy némelyikük külseje annyira eltért az emberekétől... *
~ A tündék csak annyira rokonaik az embereknek, mint a sárkányok az állatoknak... ~
* Az egyik bíborhajú tündelány testét például pillangók borították, ruhaformát adva rá. Csak térde, sípcsontja, talpai, karjai és arca látszott ki a különleges ruhakölteményből. A pillangók ráadásul éltek, néha egyikük-másikuk elszállt, ám a tündelány körül több pillangó is készenlétben szálldogált, hogy átvegyék elszállt testvérük helyét. A pillangó ruhájú/bőrű (Arleth nem tudta eldönteni, mik is a pillangók) lány olyan hatalmas botot tartott, mint ő maga, tetejébe pedig bíborszínű gömböt raktak. A botból különleges fény jött, nyilván azt használta varázslathoz. Sok ehhez a lányhoz hasonló volt még, de Arlethnek nem volt ideje mindegyiküket megnézni. Sikerült rátalálnia Najlihr házához vezető ösvényre, majd pár perc múlva elérte a házat is. Bentről nem szűrődött ki fény. Arleth leszállt Zephyrin-ről, majd hátradobta a csuklyáját. Haja még vörös volt, ami nagyon idegesítette. Paradicsomnak érezte magát. Bekopogott Najlihr ajtaján, de az ajtót nem nyitották ki, invitáló választ sem kapott. Benyitott, majd lassan körbesétálta a lány nappaliját. Végül leült a kanapéra, de rögtön fel is pattant, mivel ráült valami keményre. Kézbe vette azt a valamit és megdöbbent, amikor egy gyémánt tiarával találta szemben magát. A drága ékszeren világított a vörös rubinkő. Arleth óvatosan letette a tiarát, félt, hogy eltöri az iszonyatosan drága holmit. A tiara alatt lévő fehér, szintén rubinokkal díszített ruha még jobban meglepte. A ruha felsőrészét szinte teljesen beborították a kövek, de azért látszódott, hogy eredetileg fehér volt, pántnélküli. A ruha szoknyarésze rengeteg alsószoknyából állt, emiatt krinolinosnak tűnt, pedig nem volt az. A szoknya anyaga a legfinomabb selyem volt, amit valaha is tapintott. Hátul, és a két oldalán tüllréteg fedte, amin kisebb és kevesebb rubinkő csillant, mint a felsőrészen, de ez így volt szép. A ruha szegélyeit vékony, éppen csak látszódó csipke borította. Alján hímzésminták voltak. A leggyönyörűbb ruha volt, amit valaha látott. Járt hozzá egy rubinvörös cipő, kesztyű, és szintén rubinos ékszerek, meg egy fátyol, amit egy rubintos csattal lehetett hajban rögzíteni, és ami nemcsak földig ért, de legalább jó három méter hosszú volt. Egyértelműen esküvői ruha. *
~ Najlihr férjhez megy??? ~
* Ám hamar megpillantotta a ruha melletti cetlit, aminek elolvasása után a fátyol és a cetli is kihullott kezéből, ő maga pedig falfehéren nézte a leeső cetlit. *
/Hamarosan folytatom
/http://wedwebtalks.com/wp-content/uploads/2011/08/v-neck-ball-gown-wedding-dress.jpg - ilyennek képzelem az alapruhát, tetején rubinkövekkel (körülbelül kisbaba ökölnyi méretűek, amik szinte teljesen fedik a felsőrészt), a szoknyarész hátulján és két oldalán ugye a tüllrészekkel, amin szintén rubinok vannak, de kissé kevésbé elszórtabban (körülbelül ujjnyi méretűek) és a csipkeszegély. Remélem el lehet képzelni
Sephtona/Freiellla- Hozzászólások száma : 188
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 01.
Age : 27
Tartózkodási hely : A monitor előtt
Keith szemszöge
* Keith csak hümmögött. Szóval a vérfarkasfalka már nincs a közelben... *
- Ezek szerint a várfarkasok inkább megfutamodnak, mintsem inkább elüldöznék azt a démont? Mármint, hallottam már néhány mendemondát bizonyos "Őrzőkről", ami szerint csak őrző ölheti meg őket, de nem tudnánk valahogy ártalmatlanná tenni, vagy ilyesmi?
* Keith csak hümmögött. Szóval a vérfarkasfalka már nincs a közelben... *
- Ezek szerint a várfarkasok inkább megfutamodnak, mintsem inkább elüldöznék azt a démont? Mármint, hallottam már néhány mendemondát bizonyos "Őrzőkről", ami szerint csak őrző ölheti meg őket, de nem tudnánk valahogy ártalmatlanná tenni, vagy ilyesmi?
Eper- Hozzászólások száma : 335
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 02.
*Katherine szemszöge*
-Jaj öcsém te mindig túlbonyolítod a helyzetet...*Mondta a farkas miközben lefeküdt a kandalló elé és egy gombolyaggal kezdett játszadozni.*-A falkám nem futamodott el. Csak, hogy tud itt vannak az erdőben csak a túloldalt, elkerülik az erdő fogadó menti részét, biztonság kedvéért. Elvégre ott van egy nagy ellenségünk: a vámpír. Meg ott van egy sárkány is, és ha egy sárkányt felbőszítesz akkor annak harc lesz a vége, és egyáltalán nem lenne jó ha leégetné az erdőt. Ami pedig a démont illeti...nem félünk tőle. Elvégre vagyunk egy tucatnyian, erősek is vagyunk, meg a környéket is ismerjük. És éppenséggel a alfahím éppen azon van, hogy kiokoskodjon valamit B-tervet ha az Őrző el nem hókusz-pópuszálja a lényt.
-Mégis mit tervez?*Kérdezte Katherine.*
-Hát először is megvizsgálja a Fátylat. Tudjátok a Fátyol afféle mágikus védővonal, láthatatlan csak a mágusok, akik érzékenyek a mágiára csak azok tudják érzékelni. Ez amolyan védő vonal a természetes világ,(tehát ahol most mi vagyunk)és a szellem világ, a démonok otthona között. Ha a Fátyol elvékonyodik, elszakad akkor a démonok átjöhetnek ide, amit meg is szoktak tenni. De a mágusok is átmehetnek oda. De ez felborítja az egyensújt, a démonok nem e világi lények, nem, nem nem...
-Akkor mégis honnan jöttek?*Kérdezte Katherine.*
-Óh, hát ez egy hosszú sztori. A lényeg az, hogy nagyon régen vannak már itt, egy másik, messzi kontinensről érkeztek ide.A mágusok pedig létrehozták a Fátylat, hogy megóvják az embereket és mindent tőlük.
-Jaj öcsém te mindig túlbonyolítod a helyzetet...*Mondta a farkas miközben lefeküdt a kandalló elé és egy gombolyaggal kezdett játszadozni.*-A falkám nem futamodott el. Csak, hogy tud itt vannak az erdőben csak a túloldalt, elkerülik az erdő fogadó menti részét, biztonság kedvéért. Elvégre ott van egy nagy ellenségünk: a vámpír. Meg ott van egy sárkány is, és ha egy sárkányt felbőszítesz akkor annak harc lesz a vége, és egyáltalán nem lenne jó ha leégetné az erdőt. Ami pedig a démont illeti...nem félünk tőle. Elvégre vagyunk egy tucatnyian, erősek is vagyunk, meg a környéket is ismerjük. És éppenséggel a alfahím éppen azon van, hogy kiokoskodjon valamit B-tervet ha az Őrző el nem hókusz-pópuszálja a lényt.
-Mégis mit tervez?*Kérdezte Katherine.*
-Hát először is megvizsgálja a Fátylat. Tudjátok a Fátyol afféle mágikus védővonal, láthatatlan csak a mágusok, akik érzékenyek a mágiára csak azok tudják érzékelni. Ez amolyan védő vonal a természetes világ,(tehát ahol most mi vagyunk)és a szellem világ, a démonok otthona között. Ha a Fátyol elvékonyodik, elszakad akkor a démonok átjöhetnek ide, amit meg is szoktak tenni. De a mágusok is átmehetnek oda. De ez felborítja az egyensújt, a démonok nem e világi lények, nem, nem nem...
-Akkor mégis honnan jöttek?*Kérdezte Katherine.*
-Óh, hát ez egy hosszú sztori. A lényeg az, hogy nagyon régen vannak már itt, egy másik, messzi kontinensről érkeztek ide.A mágusok pedig létrehozták a Fátylat, hogy megóvják az embereket és mindent tőlük.
Sephtona/Freiellla- Hozzászólások száma : 188
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 01.
Age : 27
Tartózkodási hely : A monitor előtt
Keith szemszöge
- Ennyi információtól megfájdul a fejem * dörzsölgette halántékát idegesen a férfi. Azon gondolkodott, mit lehetne még tenni, hogy előcsalogassák a démont. Ha valóban olyan ravasz, mint mondják, bizonyára körültekintő, számíthat támadásra. *
- Hé * virult fel hirtelen *, talán összehozhatnánk a csapatainkat! Coraline a kulcs a démon legyőzéséhez, de a falkád segíthetne előcsalogatni a démont!
- Ennyi információtól megfájdul a fejem * dörzsölgette halántékát idegesen a férfi. Azon gondolkodott, mit lehetne még tenni, hogy előcsalogassák a démont. Ha valóban olyan ravasz, mint mondják, bizonyára körültekintő, számíthat támadásra. *
- Hé * virult fel hirtelen *, talán összehozhatnánk a csapatainkat! Coraline a kulcs a démon legyőzéséhez, de a falkád segíthetne előcsalogatni a démont!
Sephtona/Freiellla- Hozzászólások száma : 188
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 01.
Age : 27
Tartózkodási hely : A monitor előtt
Arleth szemszöge (Kivételesen E1, hogy megérthessük, mi játszódik le Arlethben )
* Ez nem történhet meg. Ez. Nem. Lehet. Egész életemben rabja voltam a kötelességnek, a családomnak, tűrtem és tűrtem, tettem amit kellett, fittyet hányva saját vágyaimra, miközben a boldogtalanság emésztett. Gyerekkoromban rám aggatták a hercegnő szerepet, hideg kőszobrot faragtak belőlem, lelkemet és boldogságomat rácsok közé zárták, de nem, most nem hagyom kalitkába zárni magam, lemondva erről a frissen szerzett szabadságról! Legszívesebben zokogva rogynék a hideg kőpadlóra, de most nem engedhetem meg magamnak ezt a luxust. A kétségbeesésem dühvel kezdett társulni, a következő pillanatban pedig hol mágiát használva, hol a körmeimet, darabokra szaggattam az esküvői ruhát. A rubinkövek nagyot csattantak a padlón, gurulásuk felsértette azt. A fátyol finom selyme nyikorogva szakadt, mintha segítségért sikítana, de itt bizony nem számíthat másra, csakis a pusztulásra! Habozás nélkül emeltem fel az utolsó ellenségemet; a diadémot. Éreztem, hogy arcomra gonosz mosoly ül ki, karjaim fejem fölött nyújtózkodtak, kezemben ott pihent a diadém.
CSATT!
Földhöz vágtam a diadémot, ami ezer darabban szóródott szét. A rajta lévő rubin épségben megúszta, egyenesen a kis cetlire gurult. Hirtelen mélységes gyűlöletet és megvetést éreztem számomra ismeretlen nagyanyámmal szemben. Felkaptam a cetlit és újra elolvastam a gyöngybetűk szavait:
"Najlihr! Mint említettem pár órája, a Negyedik tündebirodalom trónörököse tudomást szerzett Arleth létezéséről egy pixie jós segítségével. Üzent nekem, hogy szeretne velem találkozni, majd a találkozón tünde-kötést kért Arlethtől! El tudod hinni, hogy ilyen gyorsan teljesülne a jóslat első része, miszerint az Örökös, a Legközelebbi Hozzájuk, megtalálja amaz társát, aki végig segíteni fogja? Hocel igazán remek társa lenne Arlethnek, azt hiszem hasonlítanak, és habár Arleth eleinte biztosan tiltakozni fog a tünde-kötés ellen (habár nem értem, hiszen elválhat röpke 10 év múlva, ha nem úgy mennének a dolgaik, ahogy, és így legalább a két birodalom egyesülne), de szerintem ő is bele fog szeretni Hocelbe. Jósolták, hogy Arleth szerelme örökké vele lehet, így gondolom szerelme tünde lesz, egészen biztos vagyok abban is, hogy Hocel az. Kérlek, még ne mutasd meg neki ezt a ruhát (a Jóslat megszületésekor varrták neki, több száz évvel ezelőtt, meglepő módon mostani divat szerint), felzaklatná!
Poscylla"
Darabokra szaggattam a cetlit. A beleegyezésem nélkül már megint érdekházasságra akarnak rávenni?! Ezért fejek fognak hullni. Felsóhajtottam. A saját fejem fogom elveszíteni, annyira nem tudom már, mi történik körülöttem. Felmentek Najlihr dolgozószobájába, és elemeltem egy könyvet ("Démoni szörnyek"), majd határozottan távoztam a házból. Én nem megyek férjhez egy ismeretlen tündehapsihoz, ha belehalok sem!
Felültem Zephyrinre, majd a fogadó felé kezdtem vágtázni. Nem voltam benne biztos, hogy el kéne mondanom a többieknek, habár meglehetősen boldog lennék, ha Williem féltékeny lenne, de erre nem sok lehetőséget láttam. Ő túl jól leplezi érzelmeit...Elhessegettem ezeket a gondolatokat, majd lelassítottam Zephyrint, aki már majdnem a fogadónál járt.
)* Ez nem történhet meg. Ez. Nem. Lehet. Egész életemben rabja voltam a kötelességnek, a családomnak, tűrtem és tűrtem, tettem amit kellett, fittyet hányva saját vágyaimra, miközben a boldogtalanság emésztett. Gyerekkoromban rám aggatták a hercegnő szerepet, hideg kőszobrot faragtak belőlem, lelkemet és boldogságomat rácsok közé zárták, de nem, most nem hagyom kalitkába zárni magam, lemondva erről a frissen szerzett szabadságról! Legszívesebben zokogva rogynék a hideg kőpadlóra, de most nem engedhetem meg magamnak ezt a luxust. A kétségbeesésem dühvel kezdett társulni, a következő pillanatban pedig hol mágiát használva, hol a körmeimet, darabokra szaggattam az esküvői ruhát. A rubinkövek nagyot csattantak a padlón, gurulásuk felsértette azt. A fátyol finom selyme nyikorogva szakadt, mintha segítségért sikítana, de itt bizony nem számíthat másra, csakis a pusztulásra! Habozás nélkül emeltem fel az utolsó ellenségemet; a diadémot. Éreztem, hogy arcomra gonosz mosoly ül ki, karjaim fejem fölött nyújtózkodtak, kezemben ott pihent a diadém.
CSATT!
Földhöz vágtam a diadémot, ami ezer darabban szóródott szét. A rajta lévő rubin épségben megúszta, egyenesen a kis cetlire gurult. Hirtelen mélységes gyűlöletet és megvetést éreztem számomra ismeretlen nagyanyámmal szemben. Felkaptam a cetlit és újra elolvastam a gyöngybetűk szavait:
"Najlihr! Mint említettem pár órája, a Negyedik tündebirodalom trónörököse tudomást szerzett Arleth létezéséről egy pixie jós segítségével. Üzent nekem, hogy szeretne velem találkozni, majd a találkozón tünde-kötést kért Arlethtől! El tudod hinni, hogy ilyen gyorsan teljesülne a jóslat első része, miszerint az Örökös, a Legközelebbi Hozzájuk, megtalálja amaz társát, aki végig segíteni fogja? Hocel igazán remek társa lenne Arlethnek, azt hiszem hasonlítanak, és habár Arleth eleinte biztosan tiltakozni fog a tünde-kötés ellen (habár nem értem, hiszen elválhat röpke 10 év múlva, ha nem úgy mennének a dolgaik, ahogy, és így legalább a két birodalom egyesülne), de szerintem ő is bele fog szeretni Hocelbe. Jósolták, hogy Arleth szerelme örökké vele lehet, így gondolom szerelme tünde lesz, egészen biztos vagyok abban is, hogy Hocel az. Kérlek, még ne mutasd meg neki ezt a ruhát (a Jóslat megszületésekor varrták neki, több száz évvel ezelőtt, meglepő módon mostani divat szerint), felzaklatná!
Poscylla"
Darabokra szaggattam a cetlit. A beleegyezésem nélkül már megint érdekházasságra akarnak rávenni?! Ezért fejek fognak hullni. Felsóhajtottam. A saját fejem fogom elveszíteni, annyira nem tudom már, mi történik körülöttem. Felmentek Najlihr dolgozószobájába, és elemeltem egy könyvet ("Démoni szörnyek"), majd határozottan távoztam a házból. Én nem megyek férjhez egy ismeretlen tündehapsihoz, ha belehalok sem!
Felültem Zephyrinre, majd a fogadó felé kezdtem vágtázni. Nem voltam benne biztos, hogy el kéne mondanom a többieknek, habár meglehetősen boldog lennék, ha Williem féltékeny lenne, de erre nem sok lehetőséget láttam. Ő túl jól leplezi érzelmeit...Elhessegettem ezeket a gondolatokat, majd lelassítottam Zephyrint, aki már majdnem a fogadónál járt.
A hozzászólást Sephtona/Freiellla összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Jan. 03, 2012 8:35 am-kor.
Eper- Hozzászólások száma : 335
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 02.
*Katherine szemszöge*
-Oké megyek intézkedni de nem ígérek semmit...
*Mondta a vérfarkas majd elszaladt. Katherine pedig egy kicsit zavartan nézte a földet közben megszólalt.*
-Én nem is tudom mit tegyek. Lényegében halott vagyok, de ha a démonnak valami olyan képessége van ami rám is hat veszélyes lenne a közelébe mennem hisz nincs testem, nem tudnék úgy nagyon harcolni ellene...
-Oké megyek intézkedni de nem ígérek semmit...
*Mondta a vérfarkas majd elszaladt. Katherine pedig egy kicsit zavartan nézte a földet közben megszólalt.*
-Én nem is tudom mit tegyek. Lényegében halott vagyok, de ha a démonnak valami olyan képessége van ami rám is hat veszélyes lenne a közelébe mennem hisz nincs testem, nem tudnék úgy nagyon harcolni ellene...
Sephtona/Freiellla- Hozzászólások száma : 188
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 01.
Age : 27
Tartózkodási hely : A monitor előtt
Keith szemszöge
- Hát, őő, a démonok a lelkek fogyasztásával nyerik az erejüket, nem? * próbált Keith visszaemlékezni a régen tanultakra. * Akkor te azért veszélyben lehetsz, elvégre már csak...őő, lélek vagy. * Keith habozva túrt bele a hajába. *
- Egy megoldás van. Itt kell maradnod.
- Hát, őő, a démonok a lelkek fogyasztásával nyerik az erejüket, nem? * próbált Keith visszaemlékezni a régen tanultakra. * Akkor te azért veszélyben lehetsz, elvégre már csak...őő, lélek vagy. * Keith habozva túrt bele a hajába. *
- Egy megoldás van. Itt kell maradnod.
Eperszörp- Hozzászólások száma : 3
Csatlakozás ideje : 2011. Dec. 01.
Nah mivel nemtom mi van a másikkal írok ezzel.
*Katherine szemszöge*
-Rendben. Akkor itt maradok és nem teszek semmit! Ti csak intézzétek el az az izét, nem akarok itt örökre kísérteni...
*Mondta egy kicsit morcosan és gőgösen miközben felállt és a könyvespolchoz ment. Ott elkezdett kutakodni.*
-Amíg itt vagyok akkor olvasok. Jobb dolgom úgy sincs de ha egy vérfarkas vagy egy bandita beállít, hogy védjem meg magam ha csak lélek vagyok? Nem tudok élőkkel harcolni, az teljesen lehetetlen. DE akkor csak itt ülök és lefoglalom magam valamivel nem tudom mennyi napig...
*Mondta miközben visszaült és érdeklődve elkezdte lapozgatni a könyvet mintha nem lenne jobb dolga.*
*Katherine szemszöge*
-Rendben. Akkor itt maradok és nem teszek semmit! Ti csak intézzétek el az az izét, nem akarok itt örökre kísérteni...
*Mondta egy kicsit morcosan és gőgösen miközben felállt és a könyvespolchoz ment. Ott elkezdett kutakodni.*
-Amíg itt vagyok akkor olvasok. Jobb dolgom úgy sincs de ha egy vérfarkas vagy egy bandita beállít, hogy védjem meg magam ha csak lélek vagyok? Nem tudok élőkkel harcolni, az teljesen lehetetlen. DE akkor csak itt ülök és lefoglalom magam valamivel nem tudom mennyi napig...
*Mondta miközben visszaült és érdeklődve elkezdte lapozgatni a könyvet mintha nem lenne jobb dolga.*
Sephtona/Freiellla- Hozzászólások száma : 188
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 01.
Age : 27
Tartózkodási hely : A monitor előtt
Keith szemszöge
- Megőrjítesz! * fakadt ki Keith, fejét fogva. Ezt - kivételesen lófarokba fogott - hosszú, ezüstszőke haja nem igazán díjazta, mert a szélrózsa minden irányába kezdett nézni. Végül lesimította haját és letelepedett Katherine mellé a kanapéra. *
- Ha itt maradnék veled, akkor jobban éreznéd magad?
- Megőrjítesz! * fakadt ki Keith, fejét fogva. Ezt - kivételesen lófarokba fogott - hosszú, ezüstszőke haja nem igazán díjazta, mert a szélrózsa minden irányába kezdett nézni. Végül lesimította haját és letelepedett Katherine mellé a kanapéra. *
- Ha itt maradnék veled, akkor jobban éreznéd magad?
Eperszörp- Hozzászólások száma : 3
Csatlakozás ideje : 2011. Dec. 01.
*Katherine szemszöge*
-Igen. Csak hát ez önző dolog lenne tőlem arra kérni téged, hogy maradj itt, mintha egy hatéves kölyök lennék akire vigyázni kéne...Meg amúgy is most a többieknek el kell a segítség, úgyhogy ha menni akarsz akkor csak rajta, nem haragszom meg.
*Mondta higgadtan miközben a könyvet lapozgatta. Hirtelen most jött rá, hogy milyen könyvet tart a kezében. Egy nagyon régi könyv volt, tele csomós varázslattal amik nem voltak valami jónak nevezhető.*
-Én el leszek itt, ha már nagyon muszály. Meg amúgy is van egy problémán tudod ez a lélek dolog amit muszáj megoldanom. Van is egy ötletem csak az gonosz és nem lenne fair, ha a sárkány testét megszállnám, de ezt az egyetlen lehetőséget látom. Vagy a sárkány vagy ez a "semmi", vagy tovább keresem a választ. Szerinted mihez kezdjek most? Kísértsek itt a földi síkon mindenki nagy örömére? Maradjak szellem, és vesszen el minden emberi dolog ami történhetne velem?
-Igen. Csak hát ez önző dolog lenne tőlem arra kérni téged, hogy maradj itt, mintha egy hatéves kölyök lennék akire vigyázni kéne...Meg amúgy is most a többieknek el kell a segítség, úgyhogy ha menni akarsz akkor csak rajta, nem haragszom meg.
*Mondta higgadtan miközben a könyvet lapozgatta. Hirtelen most jött rá, hogy milyen könyvet tart a kezében. Egy nagyon régi könyv volt, tele csomós varázslattal amik nem voltak valami jónak nevezhető.*
-Én el leszek itt, ha már nagyon muszály. Meg amúgy is van egy problémán tudod ez a lélek dolog amit muszáj megoldanom. Van is egy ötletem csak az gonosz és nem lenne fair, ha a sárkány testét megszállnám, de ezt az egyetlen lehetőséget látom. Vagy a sárkány vagy ez a "semmi", vagy tovább keresem a választ. Szerinted mihez kezdjek most? Kísértsek itt a földi síkon mindenki nagy örömére? Maradjak szellem, és vesszen el minden emberi dolog ami történhetne velem?
Sephtona/Freiellla- Hozzászólások száma : 188
Csatlakozás ideje : 2011. Sep. 01.
Age : 27
Tartózkodási hely : A monitor előtt
Keith szemszöge
- Én örülnék, ha megszállnád a sárkánycsajt * vigyorodott el gonoszan Keith. * És minden jogod meg is lenne hozzá, elvégre miatta vagy hal...lélek. Nincs valami boszis-bűbájos szertartás, amivel újra felölthetnéd a tested? Vagy lehet,hogy meg kéne keresni Arlethet, hogy élesszen fel.
- Én örülnék, ha megszállnád a sárkánycsajt * vigyorodott el gonoszan Keith. * És minden jogod meg is lenne hozzá, elvégre miatta vagy hal...lélek. Nincs valami boszis-bűbájos szertartás, amivel újra felölthetnéd a tested? Vagy lehet,hogy meg kéne keresni Arlethet, hogy élesszen fel.
Eperszörp- Hozzászólások száma : 3
Csatlakozás ideje : 2011. Dec. 01.
Katherine szemszöge
-Nem hinném,hogy ez helyes lenne. Szeretnék élni, de nem úgy, hogy más életét teszem tönkre!*mondta egy kicsit szomorúan, de magabiztosan.*-A legjobb az lesz ha szellem maradok, amúgy is ha visszatérnék az életbe a karma csak a háromszoros rosszát adná érte. Vagy...*Mondtam miközben az egyik könyvespolcról elővettem egy kis ezüst ládikót és kivettem belőle egy kis ezüst, ékkövekkel díszített tőrt.*-Vagy valaki "megöl" újra, vagy valami ilyesmit kell tenni ilyenkor, nem tudom...
-Nem hinném,hogy ez helyes lenne. Szeretnék élni, de nem úgy, hogy más életét teszem tönkre!*mondta egy kicsit szomorúan, de magabiztosan.*-A legjobb az lesz ha szellem maradok, amúgy is ha visszatérnék az életbe a karma csak a háromszoros rosszát adná érte. Vagy...*Mondtam miközben az egyik könyvespolcról elővettem egy kis ezüst ládikót és kivettem belőle egy kis ezüst, ékkövekkel díszített tőrt.*-Vagy valaki "megöl" újra, vagy valami ilyesmit kell tenni ilyenkor, nem tudom...
|
|
|